A csoda benned van!

Avagy minden a gondolataink erején múlik.
Nem, nekem ez nem megy, á, én soha nem leszek olyan vékony, mint a Bözsi, ugyan, hol tanulnék én már meg ennyi évesen egy idegen nyelvet, hülyeség, soha nem lesz annyi pénzem, hogy elutazzak a Kanári-szigetekre….van egy jó, meg egy rossz hírem, melyikkel kezdjem?
A jó az, hogy ha ezen negatív gondolatokat fogod mormolni és még mosolyogni is mellé, akkor ez szépen lassan meg is fog történni, nem fogsz egyről a kettőre jutni, hisz Te magad mondtad, neked ez ugyan nem a területed. Hogy ez a jó hír? Bizony. Mi a rossz? Pont ez, hogy ennek okozója senki más, mint önmagad….
Észre sem veszed, közben a gondolataid, a kimondott és szélnek eresztett szavaid bizony célba érnek, mert elfogy az erőd, a motivációd a béka segge alatt lesz, a félelmeid meg csak növekednek és növekednek. Gratulálok! Elérted azt, amit nem szerettél volna! Tényleg így szeretnél élni?
Mégis mi lenne, ha mostantól, nem, nem holnaptól, mondjuk egy nagyot lélegezve, átgondolnád ezen képzeteket, s pont az ellenkezőjét kezdenéd erősíteni? Igen, hogy neked is sikerülhet izmosodni, akár ötvenévesen angolul beszélni, vagy a tengerhez eljutni, bármi is legyen a cél, add meg magadnak az esélyt, hogy ezen folyamatok igenis beinduljanak, hogy a pozitív fogalmak egyszer csak teret kapjanak az elmédben. A lényeg, hogy ne add fel az első kudarc, az első pofon után (ahogy esetleg azt eddig tetted),  gyakorold a türelmet, összpontosíts a célodra, árassza el lelkedet a nyugalom, mert minden adott, csak bízni kell. Nem szégyen a segítségkérés, találj rá azon emberekre, akik motiválnak, s a benned rejlő erőt felismerik, nem húznak le, épp ellenkezőleg. Azt mondom, egy próbát mindenképp megér, hisz mégiscsak az egy szem életedről van szó, arról a testről és lélekről, melyet magaddal cipelsz nap mint nap, melyre vigyázni kéne mindaddig, míg a szíved dobog, amíg a sors ajándékát a tenyereden hordozod, melynek neve, Élet.
Nem hiszed? Járj utána!