Legyél az életed hőse (kiút a depresszióból)!

Ma egy rövid bejegyzéssel készülök, ez mellett nem tudok elmenni és nem megírni, mert rossz látni azt, hogy még mindig alap problémaként él az életünkben a stressz és a depresszió. Sokszor teszem fel a kérdést, látva a körülöttem levő embereket, vajon mi zökkenti ki őket a lelki békéből, az elhatározásból, abból, amiben hittek és még talán mindig hisznek, talán csak eltévedtek az élet sötét és kanyargós ösvényén, mégis hogyan történhet ez? Az egyik nap még mosolygós Éva másnapra már egy magába fordult, elkeseredett hölgyeményként tekint a világra, elveszíti önmagát és teljes káoszt épít fel maga körül, melynek talán nincs is teljesen tudatában. Mi segíthet ezekben a pillanatokban?
Nem vagyok természetesen pszichológus, meg pszichiáter sem, egy dolgot tudok biztosan, én is éltem meg ilyen és ehhez hasonló pillanatokat, amikor semmi sem jó, amikor az ember csak nyafog mindenen, mert úgy érzi, vele aztán az égvilágon semmi pozitív nem történik, de még csak köszönőviszonyban sincsenek a boldogsággal, hát nem marad más, mint az önsajnálat és a világ utálata. A kimondott szavak vonzásköre hatalmas, amint egy negatív dolgot ejtek ki a számon, az bizony bumerángként visszaüt anélkül, hogy azt észrevenném.
Mi lenne, ha kicsit megerőltetnénk magunkat, s kezdenénk az elménkbe optimista gondolatokat ültetni, mindezt lassan és fokozatosan téve, merthogy a virág sem nő ki egy nap alatt a föld alól, így a derűlátás sem fog percek alatt bennünket uralni. Készíts egy listát, mi az, ami boldoggá tesz vagy tett, mihez volna ma igazán kedved (mondjuk meló után, félretéve a házimunkát), és tessék, kezdj neki, ha csak pár percre is, tedd magadévá, éld át, engedd, hogy beléd ragadjon a pillanat, így építsd fel saját lelked várát nap mint nap. Sétálj egyet a friss levegőn, gondolj vissza azon pillanatokra, melyek a múltban jókedvre derítettek, melyekért hálás vagy. A legfontosabb talán, hogy ismerd fel a problémát, ne akard a szőnyeg alá söpörni, ugyan neked nincs bajod, csak a fél világot hibáztatod a sorsod miatt, ne, ne akarj védekezni és saját magadnak hazudni, teljesen felesleges.
Olvass, beszélgess, keress olyan társat magad mellé (nem, nem csak partnerre értetendő), akivel életed ezen árnyékait megoszthatod, és soha ne félj segítséget kérni, mert ez az életed egyik legfontosabb pontja, hogy a lelked és a szíved rendben legyen, bármi is történjék veled a hétköznapokban.